Tárgy: Nyílt levél a népszavazási kezdeményezés
támogatásáért, illetve az annak szellemében
megalkotandó törvényjavaslat benyújtásáért

Tisztelt Képviselő úr!

A 2009. évi őszi ülésszak során az országgyűlésnek határozatot kell hozni az “Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” témában kezdeményezett népszavazás elrendelésének ügyében.

Erről Önök 2009. április 14-én már egyszer szavaztak – és három tartózkodás mellett elfogadták. Az Országgyűlés határozatát azonban négy magánszemély megtámadta. Ezt az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és mindet elutasította, ugyanakkor a testület új eljárásra szólította fel az Országgyűlést.

Az indoklás szerint június végén olyan törvényt illetve alkotmánymódosítást fogadott el a parlament, amelyek érdemben befolyásolják a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát. A költségtérítés fogalmát ugyanis, amire a kérdés vonatkozott, a módosítással kivették a törvényből. A népszavazáson tehát egy már nem létező fogalomról kellene a választóknak véleményt mondaniuk.

Sajnos az Alkotmánybíróság több ponton is hibázott, többek között nem vehetett volna figyelembe olyan körülményeket, amelyek csak 2010 januárjától lépnek érvénybe, továbbá figyelmen kívül hagyta saját, a népszavazási kezdeményezések védelmében született 52/1997. (X. 14.) számú Alkotmánybírósági határozatát, melyet levelemhez mellékeltem Önnek.

Az is sajnálatos tény, hogy dr. Sólyom László köztársasági elnök, mint a fent említett határozat egykori előadó alkotmánybírója, semmit sem tett a népszavazási kezdeményezés védelmének érdekében, sőt soron kívüli aláírásával ő is annak ellehetetlenítését szorgalmazta.

Új eljárásban kell tehát dönteniük arról, hogy elfogadják vagy megtagadják a képviselők elszámoltathatóságáról szóló népszavazást. Az Ön frakciója vélhetően a szavazás előtt ismertetni fogja valamennyiükkel a pártjuk álláspontját.

A döntés meghozatala viszont országgyűlési képviselő lévén, az ÖN EGYÉNI FELELŐSSÉGE! Ezért kérem, mérlegeljen néhány szempontot, amelyeket az alábbi kérdések foglalnak magukba. A mérlegelésen túl pedig, mint országgyűlési képviselőt arra kérem, hogy feltétlenül írásban válaszoljon nekem ezekre a felvetésekre - az őszi ülésszak kezdete után, legkésőbb szeptember 21-ig.

1. Ön hogyan értékeli azt, hogy 605.855 ember, egy eddig egyedülálló civil összefogás eredményeként, odaállt a népszavazás ügye mellé? Egyetlen iroda, egyetlen fizetett munkatárs nélkül, több hónapos munka után szerettük volna elérni, hogy a ránk vonatkozó kötelezettségek Önökre, törvényalkotókra is ugyanúgy érvényesek legyenek. Jogosnak érzi-e ezt a minimális elvárást, és ha igen, akkor miért nem emelte fel a szavát a kezdeményezés érvényre juttatása érdekében, annak ellehetetlenítésével szemben?

2. Úgy tudtuk, a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást leginkább választott képviselői útján gyakorolja. Ebből nem az következne, hogy az országgyűlés felkarolja és komolyan vegye a népakaratot, nem pedig annak kikerülésében ügyeskedjék?

Ön szerint megoldás-e a népszavazási kérdésre a 2009. június 29-én megszavazott és 2010. január 1-től életbe lépő új törvény, amiből csak egyetlen lényeges kitétel, éppen a népszavazási kérdésként feltett mondat maradt ki, miszerint bármilyen elszámolható kiadás illetve költség kifizetése, csakis bizonylatokkal való alátámasztás esetén lehetséges?

3. Ön szerint tisztességes eljárás volt az országgyűlési képviselők részéről, hogy miközben a 2009. június 29-én megszavazott és 2010. január 1-től életbe lépő új törvényből pont a 605.855 ember által kért és aláírásával is megerősített mondatot hagyták ki, az új névre átkeresztelt juttatásukat szép csendben és jelentősen megemelték, sokuknál a jelenlegi többszörösére, holott nem ezt kérték az aláírók!? Ugyanis a népszavazási kérdés nem az volt, hogy:

4. Személy szerint Önnek mi fontosabb: a pártfegyelem vagy a választók, a nép akarata? Ha az előbbi, nem érez-e súlyos ellentmondást a képviselői esküjével és a választóival szemben? Ha pedig az utóbbi, akkor mi az oka annak, hogy ezt nem érzékelhettük sem szóbeli megnyilvánulásban, sem a fentebb említett szavazás során?

5. Szeretnék tájékoztatást kapni arról is, hogy a Göndör István által beterjesztett, és június végén elfogadott törvény értelmében, Önnek mint képviselőnek, hogyan változik bruttó értékben az országgyűlésben vállalt és betöltött tisztségeiből eredő teljes havi jövedelme - minden juttatását egybevéve - a jelenlegihez viszonyítva?

6. Ön szerint mi kell hogy fontosabb legyen egy választott képviselőnek: a korrekt elszámolás a valós költségeiről (ami egyébiránt az ország összes adózójára kötelező), vagy a képviselői javadalmának növekedése? Ha az előbbi, akkor miért nem ekként szavazott a június végén elfogadott törvény esetében, ha pedig az utóbbi, akkor újra súlyos ellentmondásba kerül a képviselői esküjével és a választóival szemben.

7. Akar-e Ön indulni a következő országgyűlési választáson – akár egyéni választókörzetben, akár pártlistán?

Amennyiben IGEN a válasza, kérem vegye figyelembe a népfenség elvét, és ennek megfelelően tegye a dolgát a nép képviselőjeként. A Parlamentben pedig az IGEN gomb megnyomásával támogassa a népszavazást, vagy ehelyett nyújtson be még azelőtt olyan törvénymódosítási indítványt, amely eleget tesz mindannak, amit A NÉP KÉR!

Megjegyzés: A levél nem tartalmaz pontos törvényi hivatkozásokat azért, mert nyílt levélként lett írva a közérthetőség kedvéért. Amennyiben kéri a jogszabályok pontos megnevezését, természetesen azt is elküldhetem Önnek.